erről-arról-amarról

erről-arról-amarról

párhuzamok

2009. október 28. - gond/ol/a

10 órakor kapok egy sms-t lányomtól, már az (újvidéki) egyetemről, hogy ne felejtsem bekapcsolni a klubrádiót, mert mindjárt kezdődik a Havas műsora, melyben Gyurit (férjét) interjúvolják Leipniker  azaz  Lantos Péter könyvéről a Sinek és Sorsokról (mit ő mutatott be, még szeptemberben, a Bálintházban)...  (A könyv eredeti  cime: Paralell lines)

Havas Henrik szinte lázas izgalommal vezeti fel a témát, borzasztó  izgalmas könyvnek tartva - és nem is a szerző "hihetetlen" kutatómunkája taglalására tér ki igazán, bár elismeréssel megemliti,  hanem - minthogy  észrevehetően - a szerzőt "Lantos professzort" is , szülővárosa: Makó érdekli, fontos neki (hiszen visszalátogat) , ezt emeli ki a könyvéből, a Makóról írtakat:

"A város jóminőségű hagymájáról volt nevezetes. Ennek termesztése egészen a XVI. század elejére nyúlik vissza, de csak a XIX. század második felében bevezetett, tökéletesített termelési módszerek és a zsidó kereskedők sikeres piaci tevékenysége indította meg a település igazi  gyarapodását.(Ennek eredményeképp Makó gyorsan városiasodott, Magyarország vidéki települései között az elsők egyikeként épített megfelelő utakat és vezette be az elektromosságot.) Havas hozzáteszi, analógiaként, hogy egy szakdolgozatban hasonló összefüggéseket talált Kecskemét vonatkozásában, ott is a zsidó kereskedők  oldották meg (szalmávalbélelt kosaraikkal) - a jóminőségű kajszibarack Európába szállítását, és hogy az ő jóvoltukból épült a kórház, ők villamosították a várost...

...És a mai generációknak nagyon kevés tudása van minderről;  - mondja Havas- , hogy mit köszönhet Magyarország a zsidó polgároknak...

Makóra és a könyvre visszatérve utal rá, hogy a szerző nagyapja korszerű fatelep tulajdonosa, aki vezetési módszerekben, gépesítésben élen járt... csak aztán  hogy szakadt meg a család kapcsolata a környezetével.. ? - kérdi; (mint a tanár, aki pedig tudja, tudnia kellene a választ!? nem?) itt már bekapcsolja interjúalanyát (2-szer is megszakadt  vonal után,) szó lesz arról, hogy egyik rendszer se engedte a polgárság önálló életetét, a holokauszt és az utána következő se igazán - szerencsére - azért a történelmi valóságnak megfelelően nem egyenlőségjel kerül a két korszak közé) (a holokausztban a könyv szerzője apját s majd bátyját is elveszti!)

Szó van még másról is - ugyancsak a könyvből, (de mi , érintett makóiak ismerjük mindezt a korabeli dokumentumokból is) -- Havas most a "Lantos professzor"  könyvéből olvassa döbbenten, a makói polgármester  saját, házi rendszabályait a zsidók ellenében:

"A zsidók hivatalos ügyeit úgy kell intézni, hogy felesleges szóbeszéd ne folyjon. Zsidó ügyének elintézése magyar ember ügyét nem előzheti. Tilos kezet fogni zsidóval. Zsidónak beadványok elkészítéséhez segédkezet adni tilos. Városi alkalmazott zsidó társaságában sehol nem mutatkozhat. Zsidónak strandfürdőjegyet eladni és zsidókat a helyi parkba beengedni tilos."

a beszélőtársként stúdióba hivott Schmidt Mária megemliti, hogy - bár nem ismeri a makói történelmet - kár, mert igy éppen nem stimmel Makóra, amit mond: hogy a német megszállás után sok köztisztviselő lemondott- és újakat neveztek ki, akik nem egyszer túlteljesítettek - nos, a makói polgármester nem új volt, hanem a régi - ezeket a rendelkezéseket viszont mindenesetre a német megszállás után, 1944 április 25-én hozta (a megszállás márciusban kezdődött.)"dr Vári György" itt visszakapcsolódik, ezután jöttek a gettósítások, deportáló vonatok mondja, és részben Schmidt Mária szavaihoz kapcsolva ugyan - idézi Randolph Braham-t , a holokausztkutatók doaenjét-  aki elismerte , hogy valóban  volt sok tisztességes köztisztviselő, aki lemondott, de volt sok olyan is, aki részt vett.... (Bibó is figyelmeztetett erre a felelősségre, hiszen  Horthy is hivatalában maradt, tehát van folytonosság a megszállás előtti és utáni periódus között.)....

megint Schmidt Mária veszi magához a szót , elterelve a fővonaltól illetve saját fővonalára vissza, miszerint a náci - a kommunista ideológia szinte azonosan (!?) polgárellenes; de a műsoridő lejár félbemarad az elkezdett téma , Makó és zsidó polgárainak sorsa Lantos Péter könyvében...

... de folytatódik, másképp, váratlanul:

........................................................

pár perc múlva hírek következnek, a legfrissebb hír Makóról jött:

"Leverték és összetörték Makó egykori főrabbijának, Kecskeméti Ármin emléktábláját múlt éjjel... Az emléktábla helyére festékszóróval feliratot fújtak...."

A bejegyzés trackback címe:

https://megosztaniamifontos.blog.hu/api/trackback/id/tr828322336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

34417 2009.10.28. 08:51:21

...és még mennyi mindent nem tudunk, ami eddigi történelmünk során a zsidóknak köszönhető? ott van pl. arégi gutmann-nadrág logó, amin két erős ember akarja széttépni a nevezett nadrágot. most ugyanezt látod - csak lóval - a lévi's logóján. gutmann is strauss is zsidó volt, de lévi volt előbb:)))

13005 2009.10.28. 10:39:12

Elgondolkoztato a beirasod Aliz2. Egyik hazalatogatasom alkalmaval feltünt, hogy a Coca cola, amit utalok joval dragabb volt, mint a Tokaji...(eleg regen volt). Magyarazatkepp valaki azt mondta, hogy ja, a zsido kereskedök, akik a tokajit mindenfele elvittek, mar nincsenek... nagyon elszomoritott...

13282 2009.10.28. 10:56:56

köszönöm az újabb adalékokat, arról, hogy miminden köszönhető még "a zsidó polgároknak, kereskedőknek... engem igazából a legfrissebb makói hír szomorít el... , ( a bejegyzés végéről)... de az nagyon...

57665 2009.10.28. 13:43:09

Az adást hallgattam Schmidt Mária többször próbálta úgymond védeni a mundér becsületét ,vagy enyhíteni a megjegyzések élét : igen voltak ilyen köztisztviselők ,de sok köztisztviselő lemondott stb. Igen volt ilyen is. Ha jól tudom például a komáromi polgármester vállalta az elhurcoltak sorsát bár nem volt érintett. Ezek egyéni tettek voltak egyes emberek nagyságát mutatták meg. A magyar törvényhozás hivatalasan üldözte zsidó polgárait. Schmidt Mária Havas megjegyzésére ,hogy mit köszönhet a magyarság zsidó honfitársainak megjegyezte a zsidók is sokat köszönnhetnek a magyaroknak . Azóta is gondolkodom vajon mit ?

medve1942 2009.10.28. 14:01:47

Timur 4. beírásához azt mondanám: a kérdés nem az, hogy mit, hanem, hogy mikor? 1849-ben, amikor a 48-as német polgári minipgromok és nemzetőrségből val kitiltásdi javaslatok után a debreceni Kossuth-kormány kimondta emancipációjukat, majd 1867-től 1920-ig, a kiegyezéstől a NEM GONOSZ INDULATÚ, CSAK EGY OKOS, TUDÓS ARISZTOKRATA KORLÁTOLTSÁGÁBÓL ADÓDÓ numerus claususig egyenrangú polgárok, nem magyarországi zsidók, hanem zsidó magyarok lehettek. Ezt hálálták meg azzal, hogy a felgyülemlett és (bocs a hívőktől) talmud-tanulmányozásra fecsérelt szellemi energiát értelmes, nemzetnek és emberiségnek hasznos célokra fordították. Ez alapozta meg az úgynevezett "marslakók" nemzedékét. 1910 körül fantasztikus szimbiózis alakult ki a gazdaságban és kultúrában, amit aztán a korlátoltak és korlátlan akarnokok különféle mozgalmai zsidó és nem-zsidó oldalon egyaránt aláástak. Az utóbbit segítette az osztrák-katolikus eredetű hitleri németkedés (Deutschtümelei) 1944-ben. A megismétlődés még nem aktuális. Ha igen, egy vbédekrezés van ellene, amit Ember Mária mondott a HAJTŰKANYAR (egy méltatlanul elfelejtett könyv) végén: annak a megértetése, hogy 1944 nem "zsidó sors", hanem magyar tragédia.

zili 2009.10.28. 14:54:15

Nagyon nehéz kérdés! A szétvert emléktábla: primitivitás, pont úgy, mint annak idején a Regnum Marianum kereszt ledöntése. Mindkét "oldal" kiválóan el van eresztve hülyékkel, de a gond az, hogy mindig csak a "sértett" oldal háborodik fel, és nem mindkettő! Azért vannak biztató jelek is! pl. az örizetlenül a nyilt utcára kirakott menórákhoz nem nyul senki. Ami a zsidók teljesitményét illeti, azt pl. a kereskdelemben, pénzügyi szektorban, alapkutatások, stb. területén nem vitatja senki! De az is torz, hogy itt mindent a zsidók csináltak. Egy sor területen a "zsidó" teljesitmények kifejezetten gyengék, és érezni egyféle "tömörülést" a teljesitményt egzakt módon nem mérhető területek pl. reklámszakma (50% kidobott pénz, de nem tudni melyik), silányabb művészeti ágak stb. területeken. Összességében a magyarság nyert a zsidósággal, a betelepült "idegenek" közül ez talán csak a svábokról mondható még el. Hogy egy kicsit bizarr vége legyen a hozzászólásnak: a nyilas puccs idején csak Horthy testőrsége lőtt a Skorzeny vezette német alakulatokra. Hogy kerül ez ide? Úgy, hogy a Testőrség jórész svábokból állt... A Történelem néha bonyolult..

zili 2009.10.28. 15:53:37

T.harunelrasid! Csak a rend kedvéért! A Guttmann-nadrágot 2 x 3, összesen 6 férfialak próbálta széttépni! A logot neon kivitelben a szoc.-ban is használták, igaz -ha jól emlékszem- Verseny Áruház fedőnéven, a Rákóczi uton (ma azt hiszem könyváruház, rég jártam arra).

13282 2009.10.28. 16:57:53

Timúr, valóban, így volt! csak én nem akartam minden (kontrázó) megjegyzésre kitérni a bejegyzésben...a műsor igy is emiatt volt tele kitérőkkel és a végén le is járt a műsoridő időelőtt, s úgy hogy megint nála volt a (vég)szó... (egyébként az hozta fel, példának(?),- ha jól emlékszem, hogy befogadták, engedték letelepedni a zsidókat egyáltalán, és lehetőséget adtak nekik, hogy kereskedjenek..., és hogy ez kölcsönösen volt kedvező mindenkinek..., nekik is..)

13282 2009.10.28. 17:00:09

5. medve köszönjük az adalékokat (kiegészitést) Ember Máriával nagyon egyet lehet érteni... bárcsak igy látnák mások is...

13282 2009.10.28. 17:01:49

zili, tényleg bonyolult... minden... :)

13282 2009.10.28. 17:02:19

azért ezt a :) jelet inkább visszaveszem! :(

medve1942 2009.10.28. 19:01:47

Lehet, hogy tévedek, de az aranyláz-kori Lévy Strauss lovas kocsikkal cibált vitorlavászon gátyóiból lopódott a Guttmann-logó (mivelhogy eredeti logo alig van...:-)) A szimbiózis biológiai jelensége az együttélés kölcsönös haszonnal: kismadár tisztogatja a vastagbőrű hátának bőrének ráncaiban levő férgeket, és jól megvannak együtt. Ha a kismadár azt hiszi, hogy helyzetéből kifolyólag átveheti, mondjuk, egy víziló irányítását, akkor azért baj lehet, ha más nem, hát a víziló kicsit lemerül az iszapba. Ha valakit érdekel ez a kérdéskör, olvassa el a How to be a Jewish mom című könyvet (azt hiszem, Mindenki lehet jiddische máme a magyar címe). Egyrészt mulatságos, másrészt tanulságos, például az amerikai-koreai anyával való beszélgetés, aki állítja, hogy a szerző egyben a koreai anya lelkét is leírta. Mármint az Amerikában élő koreaiét. A zsidó a keresztény világban azokkal a dolgokkal foglalkozott, amihez "előkelő ember" nem nyúlt: gyógyítással, fordítással, pl. arabról görögre vagy latinra, pénzkölcsönzéssel, műgyűjtéssel vagy később filmmel, reklámmal. Ezek eredetileg lenézett, megvetett, vagy épp tiltott üzletágak voltak. Katolikus, protestáns csak akkor ereszkedett le hozzájuk, amikor kiderült, hogy meglepően sokat lehet keresni velük. Érdemes megnézni, mit ír Nemeskürty István az 1920 körüli időkről, amikor a mozisengedélyeket elvették a zsidóktól és politikai alapon "ébredőknek" adták át. Szegények, arra ébredtek, hogy ez kemény munka, sók lótás-futás és nagy bukási lehetőség is. (Nemeskürtyt nehéz volna elfogultan balosnak mondani, szerintem ő a tisztességes emberi-tudósi hozzáállás példája.) A magyar kultúra virágkorának története (1844-1944) elképzelhetetlen zsidó lap- és könyvkiadók és olvasók nélkül. Ők voltak a "kismadár", Ady a - bocs - "vastagbőrű". Sőt, Kiss József jobb lapkiadó volt, mint Arany János. Balladában viszont Aranyé az abszolút elsőség. Hogy aztán egy Bródy János csodálatos zenéket írt Arany versekre, Koncz Zsuzsa éppoly szépen el is énekelte, és ma a kutya sem emlegeti ezt a lemezt, pedig kötelező iskolai anyag kellene legyen - az külön kérdés...

13282 2009.10.28. 20:01:02

...én bizony még a magyar irodalom órámra is bevittem, illusztrációnak, pl. ...:) (pedig nem volt "kötelező" - nem lehet minden "köteléezni" .. (egy tanár olyan módszereket választ, amilyeneket akar...)

zili 2009.10.29. 14:54:37

12, 13, -ra! Gondolom "Szondi két apródjá"-ról van szó. A feldolgozás tényleg kiváló, és nehezen érthető a "hanyagolása". Persze az emlitett "két zsidó" elhajlott ezügyben az elvárt "urbánus" magatartástól, és átment "nép-nemzetibe", és a hanyagolásnak ez is oka lehetett. Természetesen ez a felosztás helyből marhaság, de él! Szerintem Karinthy-Ady-Arany-Bródi-Koncz stb.stb. a magya súlyának megfelelően a magyar kultúra része, és pont!

13282 2009.10.29. 20:25:53

pontosan arról , kezdte is irni - a ballada szerrkezetét remekül feltárja a kétféle zenei anyaga, az ellenpontozás... (csak elbizoytalanodtam, azt hiszem Szörényi Levente zenésitette meg ezt pont! vagy nem?) de szerintem is ezt népi-urbánus felosztást" már félrerakhatnánk, olyan anakronisztikus, csakhogy művelik, igen, sajnos... senkit se kellene kirekeszteni sehonnan, mindenkinek örülni kéne , aki kulturát hoz létre (pláne ebben az egyre jobban el kulturálatlanodó terepen)

60145 2009.11.03. 15:36:45

Érdeklődéssel olvastam. Sokfelé ágazik a magyarság-zsidóság együttélése, azonossága. Két dolgot sajnálok itt: A Koncz Zsuzsa által előadott balladát még a neten sem találtam meg (újra!). S Nemeskürty tisztességes emberi tudósi mivolta! Magam olvastam a témába vágó magabiztos nyilatkozatát, amelyben az első és második zsidó törvényt összekeverte. Az ilyesmi nem elírás, szimplán üres blabla tudósi piedesztálról. Az első eset, hogy medve 1942 véleményével nem tudok azonosulni!

13282 2009.11.03. 19:26:14

köszönöm az érdeklődést! :) nekem megvan bakellitlemezen a Koncz!!! Nemesküry valóban egy kicsit problematikus néhol...
süti beállítások módosítása