már az is "sorsszerűnek" tűnik, hogy egyáltalán elmentem erre a koncertre. U.i. épp haza akartam utazni (másnapi fontos megbeszélés miatt, amire biztonság kedvéért jobb előző nap útra kelni az én lassuló mozgású esetemben), de ha már a "sors" úgy hozta, hogy egy technikai malőr miatt legfeljebb a…

már az is "sorszerűnek" tűnik, hogy egyáltalán elmentem erre a koncertre. Ui épp haza akartam utazni (másnapi fontos megbeszélés miatt, amire biztonság kedvéért jobb előző nap útra kelni az én lassuló mozgású esetemben, de ha már a "sors" úgy hozta, hogy egy technikai malőr miatt legfeljebb a…

nem akartam elszalasztani a Vonzások és változások című (miért ez? mi köze Goethéhez?) kiállítást a Nemzeti Múzeumban, úgyhogy eldöcögtem oda -mármint egy döcögő busszal. Ilyenkor mindig megfogadom, hogy buszra sose ülök, de hát a biciklim se lenne épp praktikus megoldás a fővárosban. Nem lehet…

mindjárt 5 óra! 6-kor zár a Szépművészeti, látom a fotókiállítás már csak  a héten van nyitva, de én a Schielére jöttem, hogy is vegyem a jegyet? , tanakodok a pénztárnál, de mivel épp elmúltam 70,  kapok jegyet mindkettőre, egy kombináltat, csak úgy... most s már csak azt kell eldönteni, hova…

a múzeumok éjszakája egész vastag füzetet tölt meg programjaival, elolvasni is sok... s bár buszok közlekednek ez alkalommal az egyes helyszínek közt, egyben is annyi a program, hogy hosszas tanakodás-válogatás után (esélyes volt még a Ludwig Múzeum a meztelen férfiakkal, a Nemzeti Múzeum…

a fővárosba felszabadulván régi beidegződés szerint -újra- falom a programokat vidéken nyugalom van, sivárság (azért  szerényebb programok is!), a fővárosban zaklatottság, piszok, káosz, és  sok (kultúr)program. A vízfejű ország metafora még mindig jogos. Sőt. Hallok egy tetszetős filmreklámot…

a kaput a bácsi fényképezte, félkézzel tartva digitális gépét, a másikban bevásárló nylontasak volt, megálltam nem akarván megzavarni, megvártam amíg lefotózza a kaput - már csak szolidaritásból is -, az én kezemben is ott díszelgett a fényképezőgépem,  az imént csináltam vele egy pár felvételt a…

a Múzeum kertben ma, március 2-án, sütött a Nap. Ugyanaz, mint otthon,  Makón, vagy Kanadában, a rokonaimnál - csak más napszakban.... És még a villamosok is meghitt otthonossággal csilingeltek mellettem. Nem zavart a megszokottá vált utcazaj sem, a koratavaszi napozásban. Csak a még hideg…

egyre inkább az volt az érzésem Pesten jártamben-keltemben, hogy Londonban járok, pontosabban Madách Imre Tragédiájának londoni színében, igen, az ember tragédiájában, pontosan, s az iró akkori jelenében! Dehát olyan sokszor érezhető, hogy visszafelé megyünk a történelembe..., bár többnyire…

Mikor először találkoztam ezzel a  sorral, gimnazista koromban, (50-es évek vége) József Attila Hazám című versében, annyira  irreálisnak, vagy legalábbis költői túlzásnak tűnt, nem is nagyon tudtam volna (szerencsére) a tapasztalt valóságra vonatkoztatva értelmezni. Mert: "ilyen nincs, nem lehet" -…