ünnepség a hagymaházban, ahova nyugdíjas korom óta hivatalos vagyok, mint egykori közalkalmazott (esetemben : tanár), de ma erre egy kacifántosabb kifejezést hallottam a polgármestertől:

"önkormányzati érdekszférába tartozó szépkorúak"

velünk telik meg évről évre a karácsony előtti egyik napon a hagymaház (majdnem) , mindig jönnek újak (persze, a  friss nyugdíjasok), és nyilván kopnak ki az öregebbek.., így változik egy-egy iskola diáksága is, azzal a különbséggel, hogy ott a régiek nem végleg mennek el, csak az "életbe" ki... ami - most látom csak igazán, a vége felé, hogy meglehetősen rövid (volt). Tegnap Hankiss Elemér szájából hallottam többször is ugyanezt, egy interjúban, azzal kiegészítve, hogy a lényeg, hogy valami értelme legyen, míg itt vagyunk, ne ugyanúgy hagyjuk itt, mint mikor beleérkeztünk... ami őt illeti, meg lehet elégedve... polgármesterünk viszont mondott ma valami olyan bölcsességet, ami nem engedi, hogy legalább most elégedetlen legyek magammal, mert azt mondja, ilyenkor legalább, karácsonykor, béküljünk meg, magunkkal is, csak akkor tudunk adni szeretetet (nomeg elfogadni is). És persze béküljünk meg mindenkivel, ha van feszültség valakivel, oldjuk meg, vagy ha nem, legalább tegyük félre.

A műsor nagyon szép volt. És most nem fogok azon fennakadni, hogy ugyanez a tánccsoport adott elő karácsonyi táncjátékot nekünk tavaly, meg a 3. adventi gyertya gyújtásakor is, és nagyon emlékeztetett a mostani táncjátékuk a tavalyira, bár ez még teljesebb, még élményszerűbb volt... végül is a címe is más: Nagykarácsony éjszakáján (a tavalyié: Betlehemi királyok) S végül is, a karácsony is ugyanaz! nem lehet újat kitalálni róla. Legalábbis a történetről. A rezonanciája persze változó. Gyönyörű volt, ahogy a színpad benépesült, kicsikkel, nagyokkal, fiatalokkal, érettebb korúakkal, gyerekekkel, angyalokkal...

Ahogy körbevitték a "kisdedet" , e szavakkal:

Legalább ti, jóemberek

fogadjátok a kisdedet

házatokra boldogság száll

ha betér az égi király

(de hogy is volt az? hogy istállóban kellett megszületnie? csak azért, mert senki se fogadta be őket. akkor.,ugye)

itt most, körbetáncolják, ünneplik. mi is...

a karácsony a születés ünnepe. a reményé. a jövőé. a gyermekeké. a szereteté.

A záró Ady vers is pedig de nagyon megszivlelendő:

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna
Óh de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgotha nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege,
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…