minden Berlinről szól, 20 éve dőlt le a fal... tegnap a tévében Berlin drágám címmel sorozat kezdődik; írók tesznek vallomást Berlin mellett Dalos György -gyel kezdődik a sorozat, ő ott is él, ottlakóként mutatja be szeretett városát, jelezve , hogy szinte kezdettől fogva sorszerű ez a kapcsolódása a városhoz, egyik szülője neve eredetileg Deutch,a másik ág Berliner... és már 12 éves korában tanította egy néni németül, főleg Goethére meg Schillerre  - Heinére nem, mert ő - mint mondta a néni, rosszallóan - elhagyta ősei hitét... )érdekes: lányom épp a napokban kérdezett rá, hogy Heine tényleg zsidó volt?! hogy lehet hogy nem tudott róla, mikor az ő könyveit is elégették a 2. világháború folyamán, akik persze "hitelhagyásokat" nem vettek figyelembe - mondjuk , a mi Radnótinknál se..., a tegnapi nap amúgy (sőt, tudjuk, az egész év) Radnótiról is szól, most a nagy versmondás.... A Levél a hitveshez-t szavalja kórusban Jordán Tamás vezényletével többszáz diák, Abdán, ahol megölték a költőt, ahol ime, hát meglelte hazáját (mondhatnánk József Attilával, akiről, az öngyilkossága után, azt írta, a naplójában,  épp ő,  hogy ilyen "természetes halált" csak Petőfi halt még a magyar irodalomban , meg majd ő... , tudjuk már mi  ... ahogy a sajátját meg is jósolta az utolsó razglednicájában, "természetesen": "tarkólövés, igy végzed hát te is" csak azzal a különbséggel, hogy nem német szó hangozhatott felette, mikor már nem tudott felkelni, hanem , igen, bizony, magyar-..., de most az abdai diákok és  Jordán (ahogy egyedül is elmondja az intim (vers)levelet a hitveshez, annyi fojtottan fájdalmas drámai érzelemmel, szinte befelé sírva,  reszkető hangon - hogy) szinte feltámasztják, este meg  B Tóth Krisztina felvételről a Holokauszt Múzeum Radnóti estjéről, a kedvenc Nem tudhatomot szavalja, mint saját, választott Himnuszát, mert mint mondja, ennél magasztosabban a hazaszeretetet megfogalmazni nem lehet..., hát igen, bölcsője s majdan sirja is lett végül is a (a Borból, "túl három vad határon"  "erőltetetten"menetelő megfogalmazónak Abda, a tarkólövés után... Dalos Berlinben él, és onnan nem tetszik neki, amit újabban Budapesten szokott látni..., mostanában azt mondja, itt nagy a rohanás, a cél nélküli sietés, az önkizsákmányolás , túlfűtött egzaltált itt a légkör , nincs rendben,  ez már nem az övé... Berlinben tud nyugodtan dolgozni, akár csak az épp most 80 éves Kertész Imre... már ma hajnalban, félálomban hallok Bethlen János lapszemléjéből, eléggé meghökkentő dolgokat, fel is ébredek rá teljesen: hogy utánanézzek a Népszabadságban, ott látom, hogy egy konzervativ német lapban készült az interjú, a hozzászólásokból az is kiderül, hogy rossz , pontatlan, így  torzító forditásban  (a mondatszerkezetek meg végképp nem Kertészre vallanak), de azért nagyon elgondokodtató, és biztos valami -igazságféle- van is ezekben a rosszulforditott mondatokban is; hogy ő nagyvárosi ember, Budapest viszont balkanizálódott, ő -nagyvárosi lévén- , Berlinhez kötődik, s mert itt barátságosak az emberek... Budapesten volt  nemrég, azt tapasztalja, már 10 éve folyamatosan rosszabbodik a helyzet, a szélsőjobb és az antiszemitizmus előretörése is jellemzi, s a hazugság, hogy változatlanul nem néz szembe a történelmével, semmit se dolgoz fel csak szépít... ne is kössék őt Magyarországhoz *

aztán a papíron, tévén, idézett szavakon túl egyszercsak megelevenednek emlékeimben Dalos is, Kertész is, igazi valójukban, kedves barátságos emberek, mindkettőt Szigligeten láttam először, irodalmi eseményeken, Daloshoz prózaszemináriumra is járt lányom, azóta is jótanárként, érdeklődik a dolgai felől (Berlinből is),  múlt nyáron véletlenül épp Makón találkoztunk össze, el is irányítottam őket a keresett zsinagóga felé...) Kertész Szegeden találkozott  az egyetemen az olvasóival, utána épp lányom készített vele interjút a Szegedi Egyetem c. lapnak, http://www.u-szeged.hu/szegedi-egyetem/kultura/csak-nyelv-semmi-mas és miután elküldte neki a megjelent lapot, pár nap múlva Berlinből jött egy virágos képeslap Kertész Magdától és Imrétől... amiben hálásan köszönik a cikket, s hogy felejthetetlen élmény maradt számukra a szegedi egyetemen tett látogatás. http://www.somogy.hu/index.php?cid=6978

........................................................

*FONTOS: november 10-én : "Kertész Imre Nobel-díjas író szerint meghamisították, amit Magyarországhoz fűződő viszonyáról mondott a Die Welt című lapnak" http://nol.hu/belfold/kertesz__epito_szandek_vezetett

(és kicsit korábbról, okt. 21: ."Berlinből nézve úgy tűnik, mintha valahol megrekedt volna a kulturális fejlődésünk, egyre kevesebb a hajlam az önreflexióra, és ha én ilyesmit írok, akkor rögtön lehazaárulóznak. Unom már. Nézze, 80 éves vagyok, ott élek szívesen, ahol engem szeretnek. De utolsó szibarita lennék, ha most panaszkodnék, mert a mostani ünnepség is azt mutatja, hogy engem Magyarországon is szeretnek. http://nol.hu/kult/20091021-kertesz_imre_nem_akar_profeta_lenni )

..................

november11: A LItera körkérdésére irók, irodalmárok  reagálásai az "elhíresült" Kertész-interjúra http://www.litera.hu/hirek/reflex