Huszka Jenő dallamos, kedves operettje , a Bob herceg andalitott és rázott fel ma este az operettfesztiválon...

igazán kellemes, üdítő eseményként (még a szemerkélni kezdő eső is elszégyellte magát és alábbhagyott)

bár az egész színpadképet nem tudtam belátni egyszerre az inkább lejtő, mint emelkedő szektorú, földszinti helyemről, de a kivetítők premier planjai kompenzáltak, no és főleg a zene ( igazi zene!) s különösen a főszerepet (Bob úrift ill. György herceget) áradó lendülettel, kedvvel és humorral játszó, és szépen, tiszta szívvel és hanggal éneklő (a címlap szerint: Kiss Zoltán - de nem ő lehetett, majd kinyomozom, hogy ki*) magával ragadott! de a felcsattanó tapsokból hallhatóan, mindenkit. csak egyszer hiányoltam a tapsreagálást, amikor a lány (Annie)  apját játszó Nagy Gábor már a 3. felvonásban (mire sikerült rájönnöm, hogy azonos azzal a Nagy Gáborral, aki valaha a nagysikerű, legendás operettfilmben volt a Bob herceg) valami olyasmit mondott, hogy ő is annak idején járta London utcáit és énekelte, hogy "Londonban hej van számos utca" - és ezt a sort most énekelte is (nem úgy , mint a filmben, ahol más énekelt helyette, de mégis ő volt a népszerű, rajongott "Bobherceg" , legendásan) - de azóta eljárt az idő! - mondta - és semmi reagálás,-bizobnyitván, hogy tényleg eljárt - talán a többiek nem is  ismerték fel az őszhajú öregemberben az egykori Bob úrfit?--- pedig micsoda gesztus végignézni a mostanit, a szerelmes lány apjaként... (akit annak idején Szerencsi Éva alakitott bűbájosan, de ő már rég az élet szinpadán sincs...)

száll az idő... itthagy... minket...

..................................................

*Sövegjártó Áron