a Szépművészeti kiállításának cime: El-Grecotól Rippl Rónaiig, egyből felkeltette az érdeklődésem, különösen, ami El Greco(kat) illeti... anyukám egyik kedvenc festője volt, és két festményéről is készített rajzot, amit reméltem , hogy - helyette is - meg tudok nézni, eredetiben... aztán ez is halasztódott, más dolgok miatt, meg lányom mondta is, hogy nem egy nagy kiállítás, tulajdonképpen egy magángyűjtemény csak... (hát attól még... -gondoltam), aztán el is felejtődött a dolog, mignem a napokban, pont a születésnapom előestjén - bár a Benczúr utcánál akartam leszállni a kisföldalattiról, fentfelejtődtem, egész a következő megállóig azaz a Hősök teréig, vagyis a Múzeumig, már este volt, nem mehettem be, de jelzésnek vettem, emlékeztetőnek is,
és pár nappal később, hazautazásom előtt, már igen.... bementem a Múzeumba...
a plakáton a műgyűjtőről készített festmény, mellette egy Greco ... bent pedig hosszú út vezetett el a grecokig (köztük az anyám által lerajzoltak eredetijéig is), viszont az érdeklődésemet teljesen lekötötte maga a műgyűjtő, mint jelenség...
(Jánoshalmi) Nemes Marcell (1866-1930)életét rögtön a kiállítás elején el lehet olvasni. elég sokáig álltam itt... s akárkik álltak meg mellettem, mindenkinek feltűnt (ami nekem csak másodszori olvasásra), hogy (Jánoshalmi) Nemes Marcell ered
eti neve: Klein Mózes. Klein Mózes, Klein Mózes hallottam egyre.... a mögöttes jelentését sejtetve, pedig nyilvánvalósággal az is ott állt, hogy jánoshalmi sokgyerekes zsidó családból származott. a Jánoshalmit nemesi előnévként kapta,( 1910-ben) ("kulturális téren tanusitott áldozatkészségéért") mint ahogy a királyi tanácsosi címet is mecénáskodásaiért, és a Szépművészeti Múzeumnak adott műtárgyadományaiért(1908-ban) Kecskemétnek képtárat alapított, 70 darab képpel. (Kecskemét díszpolgára lett) De a spanyol Pradonak is ajándékozott 3 képet (a spanyol Izabella rend középkeresztjét kapta) magyar falvak károsultjainak megsegítésére jótékonysági kiállítást rendezett, 1918-ban Münchenben vett házat, de továbbra is rendszeresen hazajárt. Távozása előtt a Szépművészeti Múzeumnak jándékozta a grecoi Bűnbánó Magdolnát (ami a plakáton is látható). 1925-ben a magyar államnak ajándékozta Mányoki Ádám Rákóczi Ferencét.
A Louvrenak is ajándékozott 3 képet, (a francia Becsületrendet kapta )
1930-ban egy veseoperáció után, Pesten, hirtelen meghalt. A Szépművészeti Múzeumban ravatalozták fel, a nemzet sajt halottjának tekintette. Klebelsberg Kunó méltatta érdemeit.
---
egy gyönyörű, faragott, biedermejer pianinót látok -az életrajzi adatokkal szemben, a papir szerint az Iparművészeti Múzeumnak ajándék, ugyanígy egy gyönyörű, faragott, 4 ajtós szekrény... Dúsgazdag családból származott volna? Nem! Apja Klein Adolf, az izr. hitközség kántora, (anyja Weisz Mária,(egyébként Makón született!) 12 gyereket szült, Marcell volt a 6. Ő évekig szén- és fakereskedéssel foglalkozott, majd bánya- és erdővállalkozó lett.
Vonzódott a művészethez, a festményekhez, festőkhöz. Ő maga is festegetett olykor. De főleg támogatta a festőket, és azért vásárolt képeket, hogy később adományként kiegészíthesse velük az állami gyűjteményeket! Tanulmányozta a régi festészetet. Külföldi útjain képeket vásárolt.Tulajdonképpen self made men volt, a Japán kávéház művészasztalánál szerezte ismereteit a festészetről. Ez afféle "szabadiskolája" volt. Miközben adakozott, egyre nyomasztóbb anyagi helyzetbe került. Mindent megtett az assszimilálódása érdekében. Erején felül is. A műgyűjtés is egyféle "státuszkompenzációja" volt és "a nemzettel való azonosulás kulturális eszköze"...
Elérte célját Nemes Marcell (de vajon mit vesztett Klein Mózes?)
"Azt kell kivánnunk, bárcsak volna sok Nemes Marcellünk." (Klebelsberg Kuno)
