régóta  hányódik  otthon a fekhelyem melletti asztalon, az elolvasandó könyvek közt Szép Ernő Emberszag-a. (lányom hívta fel rá a figyelmemet, ő írt is róla, az ő könyveiből való) Vannak könyvek, amiket bármennyire is el akarnék olvasni, csak tologatom, ezért vagy azért (de félek tőlük?). Most kapóra jött; egész véletlen vettem észre a mai délutáni programot, a Budapesti jazz klubban a régi Odeon mozi színhelyén: fel fogják olvasni a MŰVET! Eredetileg Vallai Péter műsora lett volna, őt kérte fel a MAZSIKE, de a halál megakadályozta, most egykori színészbarátai: Kern András, Lukáts Sándor, Hegedűs D Géza helyettesítették (megjegyezve, hogy nem tudnak olyan jók lenni, mint ő lett volna, Kern egyedül Mensároshoz (a XX.század előadóművészéhez) tudta mérni..., de én úgy vélem, nagyszerű volt a felolvasás,

és egyben méltó a megemlékezés a pályatársról... És nem kellett volna félnem az elolvasástól. Szép Ernő a finom lelkű , finoman de realisan mutatja be a borzalmas időket, amikor a zsidókat csak mert zsidók, összezárják, elhurcolják, lekiabálják, megöldösik... (el is fogom  olvasni, mihelyt hazamegyek különösen azt az itt zárórészt, amit Hegedűs mondott

töredelmesen, hogy ez az egész (háború)

az ő, mármint az író hibája, mert isten adott neki egy szívet, és a többieknek is, és ezt nem mutatta meg, nem mondta meg nekik (eléggé)... pedig dehogyisnem (a többi korábbi művében, de hát mit tehet az író? ugyan mit? ma is...!) engem mindenesetre  megríkatott.... ez katarzis volt. hogy HOGY MERIK EZT CSINÁLNI!..hogy HOGY NEM HAGYTÁK AZONNAL ABBA?.. hogy ÉN VAGYOK AZ OKA...

LEEJTETTEM A VILÁGOT..ELTÖRT..

Aztán Vallaira

emlékezve megyújtották, családja: felesége és lánya  a szinpad szélén kezdettől ott levő menorát azaz hanukiát, és a szinészek anekdotáikban megidézték a még nagyon is élő társukat..., lobogó, szellemi lényét

(kiderült hogy az  előadás nyitánya egy sorozatnak, itt lesznek a Mazsike kultúrrendezvényei, a Retikül is folytatódik, ahol lányom Költözése is már volt műsoron...)

mennyi program van ebben a városban! azt se tudhatja az ember, mikor, hova, de jutott eszembe - ha már itt ragadtam a délalföldi hóakadályok, útlezárások miatt, van egy Biró Eszter koncert is a Frankel zsinagógában, igaz elnéztem az órát 1-gyel, így a vége felé értem oda, már nagyban zenéltek, sőt: piros bohócorral, de még jócskán maradtak nekem tetsző, szép, lassú s héber számok is: a chanuka dal (thumbala..)(,és az Arany Jerusalem...

csak hátul maradt üres hely, de igy legalább fotózhattam, állva is, kedvemre, nem zavartam senkit, mit ahogy a gyerekek se zavartatták magukat, önfeledten rohangáltak, körbe a széksorok között... (nemsoká az én unokám is itt és így?)

aztán a rabbi meggyújtotta a 2. gyertyát, - világitsa a sötétebb hétkönapjainkat is -

és fánkot is osztottak. Most én is kaptam. igaz szalvetta már nem jutott...

a fánk fontos hanukai kellék, az olaj miatt, ami 8 napra volt elég, 1 helyett, de most hallom, hogy nem is ez volt a csoda , hanem pusztán az, hogy egyáltalán találtak bármennyi olajat is, a feldúlt templomban, őseink,... elgondolkodtató. beérhetnénk kevesebb csodával is, azaz észrevehetnénk a kis dolgokban is a csodát!

mint ahogy a legkisebb fény is szét tudja oszlatni a sötétséget